Minden blogíró számára fontos, hogy véleményt mondjanak a történetéről vagyis a blogjáról. Ez alól én se vagyok kivétel.
Remélem ez után a rész után kedvetek támad véleményt írni a történetről és Feliratkozni..
By: Tina
El fogok késni. Ez járt az agyamban mikor csomagjaimmal, apa segítségével levánszorogtam a lépcsőn.
Reggel fél tíz volt és mostanra beszéltük meg a gyülekezőt Jessicáék háza előtt, de én még itt botladoztam a lépcsőn.
Tuti kinyírnak.
Apa megfogott egy utazótáskát én meg hoztam a kedvenc oldaltáskám. Persze az utazótáska is az enyém volt, de olyan nehéz lett a belepakolt holmitól, hogy apa szívesen segédkezett, miután megelégelte szenvedésem.
Háromnegyed tízre értem barátnőmék házához, ahol ő és Andrew várakozott. Láthatólag már mindent bepakoltak a ház előtt álló kocsiba. Az autó piros volt, kinézetre elég Kia Cee'd-snek tűnt.
- Ha még egy kicsit késel mi elindulunk, te meg maradhattál volna a szomszédasszonynál. - szólalt meg Andrew.
- Kora reggel milyen csípős kedvében van valaki. - szóltam vissza.
- Azt hittem már elkezdesz felháborodni.
- Én? Miért?
- Mert nem volt az egységünkben, hogy ha késel is ott leszel. Úgylátszik neked még reggel van ehhez.
- Te tudsz ilyen korán még gondolkodni is? - néztem rá. - Hihetetlen.
- Oké - csapta össze tenyereit Jessica - miután észrevettétek, hogy én is itt vagyok, talán elindulhatunk. - Belém mart valami. Tényleg nem akartam figyelmen kívül hagyni.
Még csak köszönni sem köszöntem, mert Mr. Kötözködős közbeszólt.
- Oké ki hol ül? - vetettem fel. Andrew és Jessica körülnézett majd egymásra meredtek.
- Andrew vezet. Üljek előre Lena vagy bevállalod? - felnevetett. - Roppant nemes tett lenne részedről.
- Azt hiszem túlélek egy kis időt elől. Majd te életben tartasz Jessica. Együtt megcsináljuk. - Fogtam meg ,, megrendülve" a kezét. Csúcsok vagyunk. Elnevettem magam.
- Najo miután megvitattátok, hogy melyikőtök legyen az a szerencsés, aki mellettem utazhat, kérlek foglaljatok helyet. - szólt ki Andrew, miután felzúgatta a motort. Én behuppantam az első ülésre, míg Jessica bepaszírozta magát a hátsóra. Na nem mintha be kellett nagyon pasziroznia magát, mivel a csomag simán elfért a csomagtartóba, s helye, mint a tenger annyi maradt.
Hirtelen erős és jéghideg fuvallat csapott meg. Beleborzongtam.
Felháborodottan fordultam újdonsült sofőrünkhöz.
- Ez meg mi a fene volt?
- Hopp véletlenül rossz gombot nyomtam, tessék - mondta majd átváltott melegre. Igenám de baromi melegre váltott, amitől nekem hányingerem van. Elkezdtem nagyon rosszul lenni, mire Andrew normál fokozatra váltott. Elegem lett. Dühösen fordultam megint felé.
- Ne szórakozz, hanem induljunk el. Ez. Nem. Vicces. Oké?
- Lena én kérdeztem, hogy bevállalod-e. - szólalt meg hátulról Jessica. - Néha nagyon őrült tud lenni.
- Na hölgyeim indulunk. - én dühösen fordultam előre. A hőfokszabályzó felé nyúltam, s pár pillanatig hidegre kapcsoltam, hogy elmúljon rosszullétem. Jessica ismer, így nem szólt egy szót sem, Andrew meg szerintem szimpla bűntudatból csendben maradt. Miután jól lettem, megtörtem a csendet.
- Figyelj Jessica, tudom, hogy milyen fontos neked ez a kirándulás, így nem igazán akarok fölös harmadik lenni...
- Fölös harmadik? Nem vagyok szerelmes a bátyjámba kösz. A szerelmeseknél szokott "fölös harmadik lenni".
- Meg a barátságban- toldottam meg.
- Ó, szóval már ebbe az izgi barátságba tartozok? Jess hallottad? Már hármas barátságban vagyunk - vigyorgott Andrew.
- Jessicához beszéltem.
- Meglep, hogy a barátodnak tartasz. - Kacsintott tisztelt sofőrünk.
- Ugyan kérlek, nem tartalak annak - oltottam le. A váltóhoz nyúlva válaszolt.
- Akkor minek tartasz? - erre nem számítottam. Magam sem tudtam minek tartom.
- Egy idegesítő kullancsnak.
- A kullancsok ragadnak. Én nem vagyok tapadós. Vagy szeretnéd, hogy az legyek? - fordult egy pillanatra felém. Na ha meglesz a jogsim, én tuti nem fogom merni levenni a szememet az útról. Biztos karambol nálam.
- Fogjátok már be. Megérkeztünk. Lena mostantól velem társalogj. - szólalt meg Jessica.
- Ajjajj, valaki kiközösítettnek érzi magát - súgta oda nekem Andrew. Pechére húga meghallotta.
- Nem érzem magam annak. Csak ne lopd el a barátnőmet!
- Eszem ágába sincs - emelte fel tagadóan a kezét Andrew.
Kiemeltük a kocsiból a saját cuccunkat.
- És... Hol leszünk? - kérdeztem. Mindketten úgy néztek rám, mint egy hülyére. - Miaz csak most először vagyok itt.
- Pontosan itt leszünk. - vont vállat Andrew.
- Ne is figyelj rá. Bunkó magas fokon. - legyintett Jessica. - Kedves barátnőm íme, a lakhelyünk. - mutatott egy faházra. Sötétbarna külseje volt.
- Talán nézzünk be. - ajánlottam. Senki sem ellenkezett.
Általában ha új helyre kerülök mindig elbűvöl a szépsége. Márha tényleg szép. Itt se volt másképp.
Egy lépcsőn mentünk fel. Rögtön egy szúnyoghálóval találtam szembe magam. Mintha nyaralnék, olyan érzésem volt. Ezért szereti Jessica ezeket az alkalmakat.
Beléptem a házba, ahol előttem állt egy fotel. Pontosabban keresztbe volt velem, különben nemtudtam volna elmenni mellette. Balra volt egy szoba.
Nem volt különösebben nagy az egész hiszen csak egy kicsi folyosóból és egyetlen árva szobából állt az egész. Nameg a szoba után volt egy mosdó, ahol együtt volt a wc és a fürdő rész is.
Észrevettem egy hátsóajtót. Elmentem odáig és kinyitottam. Majd kiléptem és zuhantam.
Talpam nem talált földet, csak mikor már sikítva csúsztam le az igen meredek lejtőn. Jessicáék miért nem szóltak előre?
Barátnőm tudja milyen kíváncsi tudok lenni.
Felnézve megláttam egy kötelet mely végigkísért utamon.
Gondolkoztam. Legutóbb ilyet egy játszótéren láttam. Honnan indulhat?
Nem kellett sok időt rászánnom hiszen mögöttem figyelmes lettem egy alakra, aki csúszott lefele valamin ülve, ami a kötélhez volt rögzítve. Kiáltott izgalmában, majd észrevehetett, mert elkezdte sikítani, úgymond, hogy vigyázzak.
Kösz, de mégis hogyan? Értetlenül néztem, ahogy hadonászott a kezével, s beletelt egy kis időbe, mire rájöttem, hogy előrefele mutat.
Gyorsan előreszegeztem a tekintetem, majd kiáltottam egyet. A következő pillanatban nekiütközött a lábam valaminek, majd elkezdtem bukfencezni lefelé. Nemtudtam nevessek-e vagy sírjak. Próbáltam normális testhelyzetbe szedni magam, így felhúztam csúszás közben a térdem magam elé, de nem tűnt jó ötletnek, mert rögtön megint megbotlott a lábam valamiben, így álló helyzetbe kerülve előrebuktam, ekkor azonban utolért a csúszó, s annyi időm se maradt, hogy hátraforduljak, mert szembetaláltam magam egy kör alakú ülőkének az oldalával, ami eltalálva a fejem, ledöntött a lábamról.
Még éreztem, hogy két kéz megfog talán az oldalamnál, talán a kezeimnél, de a fájdalom, ami a fejembe költözött elhomályosította mindent.
Éreztem, amint lassan a földre tesznek, s megérintettem csukott szemmel a fejem, ahol fájt.
A hangzavarból ítélve tapsoltak vagy a csúszót vagy engem. Sokan lehettek.
- Jól érzed magad? - hangzott a kérdés.
- Au. - ennyi volt a válaszom.
- Ki tudod nyitni a szemed?
- Rendesen eltalálta Frank. S kitudja, honnan csúszott. - férfi hangot hallottam.
- De nemtudta milyen veszélyes? Ez nem lehetett direkt. Valószínűleg megcsúszhatott, s nem vette észre a pályát. - ekkor felpofoztak.
- Hé! - kinyitottam a szemem, majd egy magas fekete hajú lány pillantottam meg. Erős keze van. - Hogy hívnak? - megköszörültem a torkomat.
- Lena. - nyögtem ki.
- Hogy kerültél ide? - pillantott rám kissé nevetős szemmel egy fiú. Idősebb lehetett nálam valamivel.
- Én... Lecsúsztam...
- Ja, azt láttuk. - röhögött közbe egy másik pasi. Látva csúnya nézésemet abbahagyta a nevetést- bocs folytasd csak!
- A házból jöttem ki éppen, mármint a hátsó ajtón, s nemvettem észre, hogy alattam lejtő van... És csúsztam. - fejeztem be.
- Hát máskor nézz a lábad elé. Amúgy én Scott vagyok. - nyújtott kezet.
- Hello - ráztam meg.
- Szóval. Még szerencse, hogy nem történt komolyabb bajod. Agyrázkódást is kaphattál volna vagy eltörhetted volna a gerinced. Hogy vagy amúgy?
- Köszi megvagyok. A fejem sajog, meg fáj az oldalam és szerintem kibicsaklott a bokám, de semmi komoly nincs tényleg. Szerencsém volt.
- A bokádra hozzunk jeget? - kérdezte a lány. - Én Christina vagyok.
- Nem, köszi. - eszembe jutott Jessica és Andrew. - Vissza kéne mennem, a barátaim már várnak... - keltem fel.
- Óvatosan - intett le Scott. - Azokra gondolsz, akik kint patáliát csapnak, hogy bejöhessenek hozzád? - értetlenül néztem rá.
- A szőke bombacsaj és a pasi, aki valószínűleg a testvére lehet. - segített
- Ja. Igen rájuk gondoltam.
- A csaj elég jó barátnő lehet, mert felpofozta az egyik haveromat, aki ki akart kezdeni vele és nem engedte be. Karmol rendesen. - nevetett fel.
- A pasit meg szedd ráncba, mert rendesen kinevetett. Persze miután biztosítottuk róla, hogy semmi komoly bajod nkncden. Komolyan ezerszer megkérdezte. Aztán megnézte a videót.
- Milyen videót - néztem rá rémülten. - Ugye nem..
- De bizony. Meglett rendesen örökítve a csúszásod és baleseted. Baromi jó videó lett.
- Kérlek ne tegyétek fel sehova! - rimánkodtam.
- Ezt Maxtől kérd ne tőlem. - felálltam, hogy megkeressem. - Kék póló és fekete farmer, de felismerheted a hosszú fonott hajáról - röhögött utánam.
Kimentem a sátorból és körülnéztem. Rögtön megpillantottam Jessicáékat. Barátnőm egy csaj előtt állt és láthatólag veszekedett vele a mimikából levéve. Andrew egy pasi mellett állt és a telefonját nézték mindketten.
Felnézett, s meglátta, hogy nézem. Elmosolyodott.
- Jess, feléledt a kis zuhanó repülőnk- kiáltotta. Tényleg azt hitte, hogy ez jó poén? A mellette álló pasi elnevette magát. Haha.
Jessica figyelme rögtön rámirányult és elkezdett felém futni.
- Lena úristen jól vagy? - ölelt meg. - Két percre sem hagylak magadra erre te máris bajba esel. Szó szerint.
- Álljon meg a menet! Te felejtettél el szólni a kis meredek pályáról, ami a hátsó ,, kertbe" van.
- Szóltam volna, mert terveztem, hogy körbevezetlek.
- Lina úgydöntött saját maga fedezi fel a környéket - jött oda nevetve Andrew. Összehúzott szemmel rámeredtem.
- A nevem még mindig Lena. Betűzzem?
- Kösz nem kell. Jut eszembe én is szívesen megmutattam volna a pályát, miért nem szóltál, hogy egyedül szeretnél egyet csúszni? Amúgy megjegyezném..
- Fejezd már be!! - kiáltottam rá.
-... hogy ezen szokás lecsúszni, nem csak úgy a semmin. - mutatott arra a valamire, ami fejen talált. Lehajoltam a földre és felvettem egy tobozt, majd megdobtam vele. A vállánál találtam el.
- Hagyj békén!
- Szóval keménykedünk? - nézett rám. Tekintete semmi jót nem sugallt. Lehajolt, miközben Jessicára vetettem egy jelentőségteljes pillantást. Ebbe nagy gyakorlatunk van, s értjük is egymást. Mielőtt Andrew felállhtott volna Jessica megdobta a hátát.
- Hugi, rólad nem gondoltam volna - nézett föl meglepetten. Jessicára nézett majd elhajította a tobozt. Nem számítottam arra, hogy engem dob meg, hiszen Jessicára nézett de a hasamon talált el.
Ezután egyszerre vettünk és dobáltunk egymásra tobozokat.
Este tábortűznél ettünk újdonsült barátainkkal. Scott megnevettetett, de nem gondoltam volna róla, hogy gitározik.
Christina tündéri lány volt, hozott májvacukrot, amit megsütöttünk a meleg tűznél.
Éjfél körül elköszöntünk tőlük és én külön megköszöntem a segítséget, miután kitöröltettem velük a videót.
Aznap reggel szinte két óra alvás után elindultunk haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése